Bár az irodai munka biztonságosabb lehet (pl. sérülések elkerülése miatt), mint a gyári munka, de kétségtelen jelentős hátrányokkal is jár…..

 

  • 8 óra ülés esetén az elhízás, a cukorbetegség, daganatok és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata többszörösére növekszik. Statisztikák szerint a nyugati országok dolgozóinak 60-80%-a egész nap irodában ül.
  • 2 túlóra 60%-al több anginához és más szívbetegségekhez vezet
  • rövidül az élettartam a mozgáshiány miatt
  • a képernyő fölé görnyedés, rossz kényszertartás mozgásszervi panaszokat okoz
  • irodai rossz szokások átvétele: dohányzás, kávézás, reggelizés elhagyása, kapkodó nassolás, édesség, gyorséttermi étkezés, ami dupla kalória és többszörös telített, oxidált zsiradék bevitel
  • irodai stressz és annak következtében memória zavarok – túl rövid határidők, konfliktusok
  • élettani szükségletek elfojtása (mozgás, széklet, vizelet, éhség, relaxáció/pihenés)
  • az irodák levegőminősége sokszor 100x szennyezettebb, mint a kinti levegő (kémiai anyagok a bútorokból, tisztítószerekből, mikrobális fertőzések a klímaberendezésekből, oxigén elhasználódása, másológépekből kiszabaduló mérgező ózon stb.)
  • kényelmetlen ruhák, derékszíj, egész nap szoríthatja például a hasi szerveket, ami rontja az emésztőfunkciókat
  • kutatások szerint a munkahelyi motivációs tréningek épp nem kívánt depressziós állapotot idézhetnek elő, mivel előszeretettel mutatnak rá problémákra
  • az ölben tartott laptop csökkenti a spermaszámot és bőrbetegséget okozhat a new yorki egyetem vizsgálatai szerint
  • Harvardi kutatók (2009) szerint az irodai munka, a létrejövő alvászavarok hormonzavarokat okoznak (leptin, cortisol), ami további alvás és étvágyzavarokat okozhat
  • a képernyő előtt ülés látászavarokat, szemkárosodást okoz. A folyamatos képernyőre koncentrálással elveszíti a szem a távolba fixálás képességét. Ugyancsak fejfájás, migrén alakulhat ki.
  • a mesterséges fényekkel, megvilágítással felborul a belső nyugalom-aktivitás szabályzás, ugyancsak fejfájást okoz, fokozza stresszt, fáradékonyságot, magasvérnyomást és bizonyos daganatok képződésének hajlamát.
  • a klaviatúrák ötször több coli, coliform és staphylococcus baktériumokat tartalmazhatnak, mint a fürdőszoba bármely felülete, de az iroda bármely gyakran érintett felülete terjesztheti ezeket a baktériumokat (lift nyomógombjai, printer, másológép gombja stb.)
  • a sok gépelés ínhüvelygyulladáshoz (carpal tunel syndroma), sok egér használat RSI (repetitive strain injury)  izom és idegi károsodáshoz vezethet.
  • egész napos egészségtelen cipőviselet ortopédiai elváltozásokhoz, lábfájdalmakhoz és visszérproblémákhoz vezethet.
  • menzaebéd, amely többnyire kívánni valót hagy maga után egészségre gyakorolt hatásában.

 

Mit lehet tehát tenni a bajok kivédésére

 

  1. Tudomásul kell venni, hogy a 8 óra ülő munkát legalább 3x meg kell szakítani az ebéd időn kívül néhány perc testmozgásra és szabad levegőn tartózkodásra. Nem csak a dohányzóknak van joguk a rövid munkaszünetekre, hanem azoknak is, akik egészségüket védeni szeretnék. Ugyanekkor kell végezni, hogy a szemet a végtelenbe fókuszálni a szabadban, légzőgyakorlatokat végezni, tornagyakorlatokat végezni (jó ha van egy 2-3 perces gyakorlatsorom, amit rendszeresen elvégezhetek ilyen szünetekben), izmainkat megpaskolni, arcunkat megdörzsölni, fejbőrünket megfésülni, vagy megmasszírozni.
  2. Mindenképp szükségünk van a 8 órán túl napi fél óra állóképességi mozgásra: úszás, futás, kardióedzés, evezés, labdajáték, túrázás, aerotréning.